Hőszivattyú, klíma telepítés

A hőszivattyú általában egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egység legtöbbször egy kazán méretű berendezés, ami tartalmazza a fűtési és használati melegvíz rendszer energiaellátásához és szállításához szükséges szivattyút, tágulási tartályt és vezérlést. Levegő-víz hőszivattyú esetén egy használati melegvíz tárolót is a rendszerbe építenek, melynek lényege, hogy nagy hőcserélő felülettel rendelkezzen. A hőszivattyú kompresszora – villamosenergia felhasználásával – először összesűríti a gáz halmazállapotú hűtőközeget, amitől az összesűrített gáz felmelegszik. Ezután a forró gáz melegét a beltéri egységben lévő kondenzátor adja le, ezt használjuk fűtésre és melegvíz előállítására. A korábban összesűrített gáz ezalatt kihűl, lecsapódik és újra folyadékká válik.

A folyékony közeg egy expanziós, vagyis fojtó szelep segítségével tágasabb helyre, az elpárologtatóba áramlik. Ott az alacsonyabb nyomás hatására újra gáz halmazállapotúvá válik, kitágul és jelentősen lehűl. A kültéri egységben lévő elpárologtatón keresztül átszívott levegő segítségével a rendszer előmelegíti a klímagázt. Ez még téli napokon is működik, mert a külső környezet az év leghidegebb időszakában is melegebb, mint ebben az állapotában a klímagáz. Így nyerhető ki a levegő energiája. Az idő javulásával, vagyis nyáron megfordítható a hőszivattyú körfolyamata, ilyenkor fűtés helyett hűtésre lehet használni a rendszert, vagyis a helyiségek levegőjét hűteni lehet. Közben a használati melegvíz előállítása is működik. A klimatizálást ebben az esetben az automatika megállítja, a rendszer fűteni kezdi a tárolót, majd kis idő múlva újra folytatódik az épület hűtése.

A lényeg tehát: a hőszivattyú működéséhez a hűtőközeg, más néven munkaközeg a legfontosabb. Ennek forráspontja alacsony hőmérsékleten van. Ha a kültéri levegőt, vagy a hőhordozó közeget az elpárologtatóba vezetjük, a másik oldalon lévő munkaközeg elvonja az elpárolgáshoz szükséges hőt a vízből vagy a levegőből, és folyadék halmazállapotúból gőzzé válik. Eközben a hőforrásként használt levegő vagy víz lehűl.

Könnyen kezelhető, jól karbantartható, önműködő berendezésről, illetve rendszerről van szó. Jelentős mennyiségű energiát takarítanak meg, különösen a levegő-víz hőszivattyúk, hiszen fűtés és a használati melegvíz előállításhoz szükséges energia 4-6-os SCOP-val készül, például a Gree Versati levegő – víz hőszivattyút illetően. A hőszivattyús fűtés sokkal olcsóbb, mint a gázkazán használata, a fűtési költségek akár a felére is csökkenhetnek.Gyorsan létrehozható, hiszen a levegő-víz hőszivattyú akár egy nap alatt is telepíthető, nincs szükség kútfúrásra. Nincs szükség gázkazánra, gázbekötésre, gázkéményre, nem fenyeget a szénmonoxid-mérgezés veszélye! Olcsó a karbantartása és az üzemeltetése is. Egyszerűen és könnyen összekapcsolható a hagyományos fűtési rendszerekkel, még akár vízteres kandallóval és cserépkályhával is. Szélsőséges időjárási körülmények között is használható. A korszerű hőszivattyúk -25 és +45 fok között is működnek. A hőszivattyús ellátás költsége a legtöbb helyen néhány év alatt megtérül.

Tudtad, hogy az ilyen készülékekre kedvezményes áramtarifát igényelhetsz a szolgáltatódtól? Így nem csak azért lesznek kedvezőek a költségeid, mert sok energiát takarítasz meg, de olcsóbban is juthatsz az áramhoz!

20 éves szakmai tapasztalattal vállaljuk klímaberendezések, hőszivattyús rendszerek tervezését és telepítését. Segítünk, a legkedvezőbb megoldást megtalálni a számodra!